A Nemzeti Pálinkakiválóság Program
elkötelezett a kulturált alkoholfogyasztás iránt.
Az oldal belépésével megerősíti,
hogy már elmúlt 18 éves.

2020 – Pálinka múzeumok, interaktív terek

A néprajzkutatók a XIX. században kezdték el azt a gyűjtőmunkát, amelynek eredményeként a magyarországi pálinkakultúra tárgyi emlékeinek egy része ‒ az utókornak megőrzendően ‒ már bekerült egyes múzeumokba. Átfogó, országos koncepció nem állt e munka mögött, inkább egy-egy megszállott gyűjtő, muzeológus egyéb gyűjtőmunkája során fellelt, a pálinkához köthető tárgyi emlékek felsorakoztatását jelentette. A vidéki múzeumokban itt-ott fel-felfedezhető néhány relikvia, leginkább pálinkás butella, pálinkásüveg és pohár, cefrekavaró, pálinkáshordó vagy kiöntő, régi főzdékről vagy a lepárlás folyamatáról készült fotók (1). Érdemes lenne egy országos, átfogó pálinkamúzeum vagy kiállítás létrehozása, amely pálinkakultúra tárgyi emlékeit tudományos igénnyel összegyűjti és feldolgozza. Ez nem is lenne nehéz, hiszen a helyi, jelenleg elszigetelt kezdeményezések szolgálhatnának alapjául. Azokat a kezdeményezéseket igyekszünk e lapokon bemutatni, melyek üdítő kivételt jelentenek és munkájukkal előremutatóan kívánják a pálinka kultúráját a XXI. századi emberrel is megismertetni.

A zalaegerszegi Göcseji Falumúzeum az 1970-es években gazdagodott a csödei pálinkafőző kunyhóval, míg Nyíregyháza Sóstó múzeumfalujába 2007-ben került átszállításra a tarpai pálinkafőzde (2).

Budapesten a pálinka készítés ellenőrzéséhez kapcsolódó érdekes emlékeket őriz három kiállítás. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Képzési, Egészségügyi és Kulturális Intézete gondozásában működik két kiállítás. Egyik a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumának pénzügyőr történeti kiállítása a Schiffer-villában, a másik – pálinka szempontjából is érdekes – kiemelkedő munka a „Magyar Adózástörténeti Gyűjteménye”, mindkettő látogatható. A harmadik a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum Budapesten, melynek megnyitása éppen 90 éve, 1930. október 4-én történt, alapítója Bittermann Béla pénzügyőri főfelügyelő volt. A múzeum gyűjteményében, már az alapításkor kiemelt szerepe volt a pálinkafőzés hatósági ellenőrzéséhez használt eszközök, kapcsolódó dokumentumok és fotók, a lefoglalt, tiltott pálinkafőzési berendezések bemutatásának, valamint ezen tárgyak a nagyközönség minél szélesebb körével való megismertetésének. (3;4)

 

Párlat készítés üzemtörténeti szempontjából kiemelkedő jelentőségű az egykori Zwack J. és Társai a mai Zwack Unicum Nyrt. gyár budapesti Soroksári úti épületében működő gyártörténeti múzeuma. A régi lepárló épülete 1892-ben épült, és ezt a patinás, borostyánnal befuttatott épületet korabeli fényképek alapján újították fel, így a látogatók az eredeti állapotában lévő lepárló hangulatát élvezhetik. Láthatnak itt 100 évnél is idősebb lepárló készüléket, óriási kőkorsókat, melyeket kivonatolásra használtak és számos illatos gyógynövényt is. A kiállítótérben a likőrkülönlegességeiről is híres gyár egykori palackjait és a több mint 230 éves Unicum történetét is megismerheti a látogató, valamint betekintést kaphat az Unicum érlelés helyszínére a közel 500 tölgyfahordós pincelabirintus néhány folyosójára is.(5)

 

Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteményben az egykori angyalföldi szeszgyár emlékét egyebek mellett az utolsó igazgató, Gerencsér Emil likőripari magángyűjteménye őrzi, amit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum anyaga tesz teljessé. A kiállítás 2010-ben nyílt meg a Hazai Likőr, Rum- és Szeszárugyár emlékére. Az üzem 1910-től nyolc és fél évtizeden át a Forgách utcában működött. Alapítója a győri szeszgyártás úttörőjének számító Léderer család volt, amely száz éve még az ország alkohol-előállításának 25 százalékát tartotta kezében. A pesti gyárban a különleges likőrökön, rumon, pálinkán kívül ecetet, szörpöt, bor- és gyümölcspárlatokat is előállítottak. Az üzem érdekessége, hogy az angyalföldi gyár termelési egységeit a trencsényi üzemükből helyezték át. A látogatók az időszaki kiállításon megismerhetik a mára szinte feledésbe merült Hazai Likőr-, Rum- és Szeszárugyár történetét, megtekinthetik a múzeumban őrzött, 1930‒1980-as évekbeli likőrtermékeket, amelyeket eredeti, bontatlan állapotukban mutatnak be. Az akkoriban Európa-szerte ismert, tetszetős csomagolású termékeket számtalan kézzel festett címke és címke tervezet, plakát, valamint a gyár életét bemutató fotó egészíti ki. A kiállítást Maczó Balázs muzeológus rendezte.(6;7)

Izsákon a volt Ecker Likőrgyár régi székhelyén, a Zlinszky utcában is található egy pálinkamúzeum. Több mint 1000 kiállítási tárgy meséli el a pálinkafőzés történetét. Az 1922-ben alapított pálinkafőzde berendezéseit csaknem eredeti állapotában tekintheti meg az érdeklődő. A főzéshez használt eszközökön túl régi okmányokat, számlákat, hajdani címkéket, korabeli logisztikai és értékesítési eszközöket, régi pálinkafőzőket és a gyümölcstermesztéshez kapcsolódó szerszámokat is szemügyre vehet a látogató. (8)

Kecelen Téglás András nevéhez fűződik egy bor és pálinkamúzeum létrehozása, melynek sorsa a T. G. – Virágdekor Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium alapító- és címzetes igazgatójának 2020-as halála után bizonytalanná vált. (9)

Miskolcon az Avasi Cellarium Pálinka- és Borházban a bor mellett a pálinkatörténetének is van kisebb állandó kiállítása. (10) Békéscsabán a CsabaPark látogatóközpontban, a rendezvényteremben a pálinkakészítés hagyományait bemutató kiállítás látogatható. (11)

A pálinka régmúltját és 2000-es évek utáni modernebb, a mai pálinkáig elvezető útjának relikviáit számos, több funkciós múzeum gondozza napjainkban. Hiánypótló a 2020 augusztusában a Borsod megyei Ongán átadott pálinkamúzeum, melyet a nemzetközileg is ismert, Quintessence Pálinkaversenyt is jegyző civil szervezet, az Ongai Kulturális Egyesület üzemeltet. A kül- és beltéri kiállítás anyagának gerincét a több mint 2000 darabos, 2010-től gyűjtött pálinkáspohár  gyűjteményük adja, melyet pálinkás üvegek, demizsonok, butellák, kiöntők, kis üveges pálinkák és párlatok, eredeti dokumentumok, számlák, újságcikkek, fotók és pálinkás címke gyűjtemény színesít. A tárgyi emlékek közül kiemelkednek a „tilos főzés” emlékei, főzőberendezései és a pálinka készítéséhez használt eszközök. A kiállítást többek között makettek, képeslapok, mérőhengerek, dugóhúzók és a Quintessence Pálinkaverseny díjnyertes pálinkáinak egy része is színesíti. A tárlaton a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeumtól kölcsönzött tárgyak között találhatunk szakkönyveket, fotókat, dokumentumokat, munka és mérőeszközöket, lefoglalt tilos pálinkafőző készülékeket. A bemutatott egyenruhák egy-egy életképhez kapcsolódó enteriőrben láthatóak, jól szemléltetve a pénzügyőri munkát, az ellenőrzéseket és a lefoglalásokat. Az állandó kiállítás az országban szinte egyedülállóan mutatja be a pálinkához kapcsolódó sokirányú kulturális közeget. A múzeum udvarán nagyméretű  táblákon a pálinka eredetéről és történetéről olvasható összeállítás, de többnyelvű pálinkafilm is várja a látogatókat. A kiállítás Takács László gyűjtőmunkája eredményeként vált közkincsé. (12)

Néhány múzeum különlegessége, hogy a látogatók több érzékszervére igyekeznek hatni, hiszen a tudományos és vizuális információkon túl a pálinka kóstolására is lehetőségük nyílik. A magángyűjtemények közül kiemelendő Máthé Gábor 2013-ban megnyitott visegrádi Zugfőzde pálinkamúzeuma, ahol a tiltott pálinkafőzés időszaka elevenedik fel kisfilmen és értékes eszközökön keresztül. Pálinkatúráikon betekintés nyerhető a magyar pálinkafőzés történetébe, valamint életképeken keresztül a zugfőzés veszélyeibe. Természetesen pálinka kóstolásra is lehetőségük nyílik a látogatóknak, egy igen speciális környezetben.(13)

Almási Gábor 2018-ban nyitotta meg Budapesten, a Pálinka Museum-át, egy műemléképület különleges atmoszférájú pincéjének négy elkülönülő helyiségében. A kiállítótérben állandó tárlat található, van egy csoportok számára is alkalmas különterem, valamint ajándékbolt és bár is helyet kapott, ahol természetesen kóstolhatnak és vásárolni is tudnak az ide ellátogatók. Az interaktivitás a kiállítás erénye, hiszen tartalmaz digitálisan feldolgozott, 3D-hatású képeket, gesztusvezérelt interaktív vaktérképet ‒ amelyen el kell helyezni a Magyarország jellegzetes pálinkáihoz használt gyümölcsöket – és a pálinkához kapcsolódó tartalmú videókat, filmrészleteket is meg lehet tekinteni. Játszva, digitális eszközzel, de valódi pálinkát „készíthet” magának a látogató. (14)

Üzemtörténeti kiállítások, kisebb kiállítótermek, látványfőzdék, egyes régi tárgyak, főzőberendezések más szeszgyárakban, illetve pálinkafőzdékben is találhatóak. Néhány érdekes darabbal magángyűjtők is rendelkeznek. Más, pálinkához kötődő kisebb kiállítás is színesíti a palettát, így számos helyen barangolhatunk hazánk pálinkakultúrájában. Térképezzük fel valamennyit!

Takács László

Források / Sources:
1. https://mandadb.hu/
2. Balázs Géza: A magyar pálinka folklórja és névkincse. In.: Vörös Postakocsi (Nyíregyháza), 2008/tavasz 23–32. p. 32. p.
3. https://nav.gov.hu/nav/keki/muzeum/muzeumtortenet/tortenet.html
4. Turi Zsolt: Bittermann Béla, a Magyar Királyi Pénzügyőrségi Múzeum alapítója, Bp., 2020.
5. https://zwackunicum.hu/hu/zwack-muzeumok/zwack-muzeum-es-latogatokozpont/bemutato/
6. http://nol.hu/belfold/20100916-angyalfoldi_likorok_emleke-809451
7. http://www.museum.hu/kiallitas/10060/Konyak_rum_kevert_-_Kiallitas_az_angyalfoldi_Hazai_Likor-_Rum-_es_Szeszarugyarrol
8. https://en.mandadb.hu/common/file-servlet/document/996088/default/doc_url/050000_palinka_muzeum_bemutatkozo_szorolap_izsak.pdf
9. http://tgoktatas.hu/index.php/ct-menu-item-15
10. http://cellarium.hu/allando-kiallitas
11. http://csabapark.com/park/allatsimogato-2/
12. http://www.okeonga.hu/
13. https://www.palinkamuzeumvisegrad.hu/fomenu/tortenetunk/
14. https://palinkaexperience.hu/” \l “home” https://palinkaexperience.hu/#home